A német fizikus, August Kundt (1839-1894) már 1866-ban láthatóvá tudta tenni a hanghullámokat.

A Kundt-cső lehetővé teszi, hogy egy üvegcsőben láthassuk az álló hanghullámokat. Az intenzív hanghullám mozgásba hozza a csőben lévő parafareszeléket. Tehát ha a levegőt ebben a csőben a cső saját frekvenciáján rezgésbe hozzák, a cső hossza mentén a rögzített pontoknál (heves mozgást végző levegőrészecskékkel) duzzadóhelyek és (álló levegőrészecskékkel) csomópontok jönnek létre. A parafareszelék lerakódik a csőben a csomópontoknál, így láthatóvá válik az álló hanghullám.

Itt a parafareszeléket egy speciális folyadékkal helyettesítettük.

A Kundt-csőben tehát a levegő segítségével láthatóvá tettük a láthatatlan hanghullámok mozgását:

  1. Egy hangszóró által gerjesztett hanghullám bemegy a csőbe.
  2. A cső végén egy lemez, úgynevezett dugattyú visszaveri azt.
  3. A visszatérő hullámnak csak meghatározott frekvenciatartományokon van úgynevezett ellenfázisa.
  4. Ugyanakkor a beérkező és a visszavert hullámoknak közel azonos intenzitásúnak kell lenniük.
  5. Ha az intenzitás és fázisviszonya megegyezik, állóhullám keletkezik.

Ez kísérletünkben a következő frekvenciatartományokon következik be:

  • 165 Hz – 90-100% hangerő
  • 330 Hz – 90-100% hangerő
  • 445 Hz – 90-100 % hangerő
Hullámok szuperpozíciója

Ha több hullám találkozik egyidejűleg, további jelenségek figyelhetők meg.

Példa: Ha egyszerre két kavicsot dobunk a vízbe, megfigyelhető, hogy a kialakuló kör alakú hullámok egymásba érnek anélkül, hogy zavarnák egymást. Ez bármilyen típusú hullám esetében érvényes.

A hullámok szuperponálódnak anélkül, hogy ez érintené a kiterjedésüket.

Az azonos frekvenciájú hullámok szuperpozíciójára az interferencia szakkifejezést használjuk

Ilyen jellegű szuperpozíció esetén erősítő és gyengítő ill. kioltási tartományok jöhetnek létre.

Ez az egyes hullámok kitérésének összeadódásábólkövetkezik:

Erősítés

Ha két hullámhegy vagy két hullámvölgy találkozik (két azonos vagy hasonló fázisban), még nagyobb hullámhegy, ill. még mélyebb hullámvölgy alakul ki – így még nagyobb lesz a kitérés.

Gyengítés, ill. kioltás

Ha egy hullám hullámhegye egy másik hullám hullámvölgyével találkozik (a két hullám közötti fáziseltolódás ekkor a hullámhossz felének páratlan számú többszöröse), gyengítés jön létre – összeadódik a pozitív és a negatív kitérés. Ha a két amplitúdó azonos mértékű, az teljes kioltást eredményez.